Csia kapitány vezetésével Délvidéken jártunk.
Ismét egy csodálatos hétvégét tölthettünk el együtt. Igen, megvolt a DT 2.0 is.
Ez a túra összességében talán felülmúlta a tavalyit is. Bár nehéz ezt így egyértelműen kijelenteni. Az első még az újdonság erejével hatott, az idei talán szervezettségében volt jobb. Bár a mostanin tudtam, hogy kit kell keresni. Az óbecsei fiatalok, Farkas Sanyiék hívtak meg bennünket egy honismereti táborba, hogy tartsunk egy előadást a motorozásról, hogy mi miért is motorozunk, mik a céljaink. Ezt a megtisztelő feladatot Macho vállalta magára, amit ezúton is köszönök. Azt hiszem ezt ott a nagy nyüzsgésben nem tettem meg. Óbecsére fél kettőkor érkeztünk meg. Az időzítés remek volt, ugyanis pont elkészült az ebéd, amit jó étvággyal elfogyasztottunk. Egy kis beszélgetés után következett Macho előadása. Először a Déva I filmet néztük meg, majd Janó kitüntetését. Jó volt látni a “régi” Janót és bízzunk benne, hogy nemsokára már ismét a “régi” Janót láthatjuk. Aztán előadónk pár szóval arról beszélt, hogy milyen utat is kell bejárni a határon túli magyaroknak, ha meg akarják tartani magyarságukat. Vannak széles utak és vannak keskeny, göröngyös, rögös utak. Hogy ki melyiket választja saját maga dönti el. Én azt hiszem, azok a fiatalok akik ott voltak a táborban, már választottak, és azok a motorosok is. Az előadás szép volt és megható, mint mindig. Kapitányunk mondandóját vastaps zárta. Aztán fényképezkedés a motorokon és elbúcsúztunk a táborlakóktól. Danival és egy maroknyi becsei magyarral elindultunk Csúrogra a kereszthez. Itt nem változott semmi. Ugyanaz a nagy gaz, ugyanaz a szemét és ugyanaz a vörös festékkel leöntött kereszt. Csak amikor felértem a kis dombocskára és visszanéztem, csak akkor vettem észre, hogy milyen sokan vagyunk. Érdekes volt látni a döbbenetet azok arcán, akik most szembesültek először az ott történtekkel és látták a méltatlan körülményeket.
Koszorúzás után visszaindultunk szálláshelyünkre. Itt Albert kollégája jóvoltából egy remek harcsapörkölt és sült harcsa várt bennünket. Ja, és nem utolsó sorban hideg sör. Az estét a nap élményeinek megbeszélésével töltöttük, mindenkinek volt hozzáfűzni valója.
Aztán vasárnap érzékeny búcsút véve egymástól, mindenki hazaindult.
Jövő augusztus elején DT 3.0. Akinek ott kellett lennie, az most ott volt. Jövőre több embernek KELL ott lenni… Köszönöm mindenkinek a jelenlétét.
Csia
http://www.magyarszo.com/fex.page:2012-08-07_Karpat-medencei_fiatalok_az_obecsei_HONIT-on.xhtml