Tíz év után ismét

Tíz év után ismét

Tíz év után ismét Déva túrán

DÉVA 13. – A lélek él

  Számomra egy különleges túra volt a DÉVA 13.-as túra, mivel különböző problémák miatt hosszú évekig nem tudtam a csapattal tartani. Teljesen véletlenül, minden tervezés nélkül úgy alakult, hogy 10 év elteltével, mégis mintha csak tegnap lett volna, újra együtt gurulhattam a csapattal. Életem első nagy túrája a DÉVA 3-as túra volt 2007-ben, akkor még nem tudtam mi is ez az egész, mivel jár ez.

Nagybátyám indíttatására indultam útnak…

  Nagybátyám indíttatására indultam útnak, hogy motorozunk egyet. Mikor találkoztam a csapattal gyorsan rájöttem, hogy ez egyáltalán nem a motorozásról szól, hanem annál valami sokkal többről, az összetartásról, az emberi kapcsolatok alkotásáról, formálásáról. Hirtelen nagyon sok embert ismertem meg, kicsit nehéz helyzetben is voltam, viszont ennek ellenére leírhatatlan érzésben volt részem, annyi új barátot szerezve. Az a hétvége meghatározó pontja volt az életemnek, előtte nem éreztem ekkora erőt soha, ahogy több száz motoros szíve és motorja egyszerre, egy irányba tart, egy célért. Nagyon sokat tudnék írni arról a túráról, rengeteg emlékem van róla, előttem van minden pillanata, de most a mostani jubileumi túrámról szeretnék pár szót ejteni.

Sarkad, gyülekezési pont

  Szeptember 15. -én pénteken indultunk útnak egy kis csapattal egy kis városból. Csapatunk létszáma szerény 9 fő volt 6 motoron. Úticélunknak dobozt tűztük ki, amely útvonalunkat tekintve Sarkad (gyülekezési pont) előtt közvetlenül helyezkedik el. Szállásunkra véletlen akadtunk, a cél csak annyi volt, hogy minél közelebb legyen a gyülekezési ponthoz. Az érkezést követően hamar kiderült, hogy véletlenek márpedig nincsenek. Szerencsésnek éreztük magunkat, mivel a táj valami varázslatos volt. Sajnos előtte nem hallottam e helységről, ezt a hiányosságomat pótolva kerestem rá a községre. Doboz egy ősi magyar falu volt, egy mocsaras királyi sertéshizlaló hely egy tölgyerdő (tölgydoboz) közepén. Földrajzi elhelyezkedését tekintve a Kettős-Körös és a Sebes-Körös által alakított kis sártérben helyezkedik el, a körösök összefolyásához, mint egy 5 km-re fekszik.

Indulásra várva

  Szombat reggel egy apró félreértésből adódóan késve tudunk reggelizni, így késve, apróbb aggodalommal indultunk útra a gyülekezési pontra. Aggodalmaink azonban gyorsan elszálltak mikor megpillantottuk a Sarkadi Penny Market parkolóját. Az elsők között érkeztünk. Örömmel vettem észre, hogy sokan tartották a tervezett időpontot. Nagyon sok ismerőssel találkoztam és szerencsére számomra sok új emberrel is. Rövid üdvözlés és útbaigazítás után becslésem alapján kicsivel több mint 100 motorral indultunk útnak Nagyszalontára. A táv ezen a túrán nem volt olyan jelentős, mindösszesen 22 km-t tettünk meg együtt, viszont e rövid táv megtételére is több mint 3 órára volt szükségünk.

Határátlépés

  A határon úgy döntöttek, hogy minden egyes motorost regisztrálnak, így a határátkelés nem ment oly zökkenőmentesen, mint terveztük. Sokan felháborodva fogadták a hírt, mivel a tűző napon kellett végig várni az ellenőrzést. Belőlem vegyes érzelmeket váltott ki a kialakult helyzet. Egy kicsit bosszantott, hogy miért kell ez a felesleges procedúra, mikor pontosan tudják, hova tartunk, mennyi időt maradunk. A kis bosszankodásom közepette átgondolva a helyzetet vettem észre előnyét a várakozásnak. A várakozó emberek, akik e bonyodalom nélkül nem biztos, hogy szóváltásba elegyedtek volna egymással, elkezdtek beszélgetni, ezáltal ismerve meg egymást. Az időjárást tekintve kicsit értetlenül álltam azon emberek előtt, akik szidalmazták. Hálásak lehetünk annak, hogy ennyire csodálatos időben volt részünk szeptember közepén és ami kitartott egészen a hazaindulásig.

Gyermek motoroztatás, a várva várt program

  A gyermekotthon mellett elhaladva mosolyt csalt az arcomra a látvány, hogy nagyon sok gyerek már az út szélén várt bennünket és szívélyes üdvözlettel fogadta az egész csapatot. Az otthon területére behajtás előtt még tettünk egy kört a városban, ahol szokás szerint kellemesen fogadtatásban részesülhettünk. Szívet melengető látvány, ahogy egy egész város, kicsik és nagyok egyaránt baráti üdvözletükben részesítenek. A kis kör megtétele után az otthon udvarán kereshetett mindenki parkoló helyet. A parkolást követően az üdvözlő beszédeket hallgathattuk meg. Sajnálatos módon Csaba testvér nem tudott személyesen részt venni, viszont mindannyiunkkal ott volt lélekben. Azon részvevők, akik még nem ismerik, levelén keresztül nyerhettek betekintést gondolataiba.

Készülődés a 3 pontos dobásra

  Az üdvözlések után egy nagyon finom levesre vont invitálva a csapat. A leves elfogyasztása után került sor a gyermekek motoroztatására. Az alacsony növésű gyermekek, kiknek a lába nem érte a lábtartót az otthon területén élvezhették a motor adta örömöket, míg a többiek külterületen érezhették a kellemes nyári szellő sugallatát. Azok, akik nem motoroztatták a gyerekeket, az udvaron játszottak velük. A délutáni elfoglaltságok közepette nagyon finom Csiki sört fogyaszthattunk, melynek befolyt összege szintén felajánlásra került. A délután folyamán egy táncbemutatót és egy hangszer bemutatót is megcsodálhattunk, még mielőtt a Fokos zenekar húzta volna a talp alá valót. Az este folyamán sor került az felajánlások árverezésére is, miután mindenki folytathatta a jó hangulatban telt estéjét.

Fokos Zenekar és Micsik Béla

  Vasárnap reggel szemerkélő esőre ébredtünk, így sokan már kora reggel elhagyták az otthot. A többség a reggelije elfogyasztása után indult útnak, mikor már az időjárás tisztulni látszott. Mi is ekkor indultunk, és ez a tiszta időjárás kísért bennünket utunk feléig, ahol elért a felhőszakadás. Ennek ellenére hálásak lehetünk az időjárásnak, hogy a túra fő napjára gyönyörű időt biztosított részünkre, így a haza úton már senki nem bosszankodott annak a kis csapadéknak.

Tiltott Csíki Sör, a segélytúra támogatója

  Rövid beszámolóm végén szeretném nagyon megköszönni a szervezőnek a Hunyadi Rendnek, az otthont vezető Makai családnak, az otthon lakóit anyagilag is támogató Tiltott Csíki Sörnek, minden kedves résztvevőnek, akik adományaikkal segítettek és azoknak, akik a távolból lélekben támogatták a mozgalmat, hogy szebbé tették e hétvégét a  gyermekeknek és mindannyiunknak.

Norbi